Aki látott már ritmusra bólogató papagájt vagy rádióhoz dörgölőző macskát, esetleg hallott már zenére ugató kutyát, az tudja, hogy az állatokat sem hagyja hidegen a muzsika. Azzal viszont valószínűleg nincsen mindenki tisztában, hogy az állatok és a zene viszonyának kutatására egy egész tudományág jött létre, az ún. Zoomuzikológia, aminek vélhetően a világ legszívderítőbb kutatásait köszönhetjük.
A macskák kifejezetten a macskazenét szeretik
A Wisconsin–Madison Egyetem kutatói egy csomó macska zenehallgatási szokásait megvizsgálva arra jutottak: bajszos barátaink az embereknek szóló dalokat leginkább figyelmen kívül hagyják, viszont készségesen reagálnak, ha kifejezetten macskaízléshez illő dalokat mutatunk nekik.
A kutatáshoz olyan dalokat komponáltak, amik frekvenciában és tempóban is hasonlítanak azokhoz a hangokhoz, amikkel a cicák kommunikálnak. A kísérletben két, macskák számára készült számot és két hagyományos, “emberi” dalt játszottak le a tesztalanyoknak, akik egyértelműen az előbbit preferálták. Arra is fény derült, hogy a fiatalabb és az idősebb macskák alkották a leginkább reszponzív csoportot.
A tehenek többet tejelnek lassú zenére
A Leicesteri Egyetem kutatói egy ezerfős tehéncsordát vetettek alá egy olyan furcsa kísérletnek, amely során különböző ritmusú dalokat játszottak le nekik. A számok között voltak lassúak (például az Everybody Hurts a R.E.M-től vagy Beethoven 6. szimfóniája) és gyorsak is (Jamiroquai – Space Cowboy vagy a The Wonder Stuff hangzatos The Size of a Cow című száma). Az állatok a 12 órás kísérlet során láthatóan az andalítóbb dallamokat élvezték jobban, aminek eredményeként három százalékkal nőtt tejtermelésük: ez összesen naponta 0,73 literrel nagyobb tejhozamot jelentett.
A kutyák a klasszikust kedvelik
Egy 2002-es kutatásban örökbefogadásra váró, menhelyi kutyák zenei preferenciát tesztelték. A kísérletben összesen ötven négylábú vett részt, akiknek naponta négy órán keresztül popzenét, metált és klasszikus dallamokat játszottak le, miközben sűrűn monitorozták a reakcióikat.
Az eredmények alapján a kutyák a legnyugodtabbnak akkor mutatkoztak, amikor klasszikus dallamokat játszottak le nekik, a legizgágábbnak és legugatósabbnak pedig akkor, amikor metált hallgattak.
Mi, kétlábúak kötődünk a legjobban a zenéhez: megnyugtat és stimulál, összehangol bennünket és segít eldönteni, vajon jó parti-e a kiszemeltünk. A zene evolúciós szerepét több elmélet tárgyalja, az anya-gyermek kapcsolat, a párválasztás és a csoport kohézió szerepelnek a lehetséges magyarázatok között. Új területnek számít azonban a zene és zenélés etológiai elemzése, ami a zenét olyan ritualizált viselkedésnek tételezi, ami az állatoknál is megfigyelhető. Így már nem is olyan meglepő, ha kedvenceink is becsatlakoznak ennek a mélyen emberi tevékenységnek gyakorlása közben.
Forrás:
A macskák és a macskazene (angolul): Cats prefer species-appropriate music
A zene hatása a tejtermelésre (teheneknél, angolul): Milk yields afftected by music
További tanulmányok a zene és az állatok viszonyáról (angolul)
A zene, mint ritualizált viselkedés (angolul): Ellen Dissanayake: Ritual and Ritualization
