Saját szemével és fülével győzödhet meg a zenélés öröméről és a Veszprémi zenei nevelés sikeréről egy dobostorta mellett a Cukik a Cukiban sorozat közönsége. A Hangjáték célkitűzéseivel harmonizáló kezdeményezés 6 délutáni koncerten mutatja be Veszprém zenei életének legédesebb szeletét, tavasztól őszig. A közönség élőben tapasztalhatja meg a kóruséneklés előnyeit, láthat gyermekkórust és gyermekzenekart akcióban és kaphatja meg egész éves cukiság dózisát. A VEB2023 sorozata mélyebb húrokat is megpendít: az utánpótlás fontosságát, a közösség erejét. De kiket lehet majd hallani?
A Cukik a Cukiban egy igazi veszprémi kuriózummal indul, a Szilágyi Harangegyüttes koncertjével május 18-án csütörtökön, 16 órától. Őket minden veszprémi hallotta már, ha nem is tud róla: 2017 óta ünnepeken és jelentősebb városi események alkalmával az általuk játszott harangjátékok csendülnek fel a veszprémi Tűztoronyból. Az egyházi szolgálathoz kapcsolódó fellépéseikkel és a sok vendégszerepléssel teli a naptárjuk, a Cukik a Cukiban koncertjén a legkisebbek mutatják meg fél- vagy egy-két éve szerzett tudásukat. Az együttes elindítója, lelke és 16 éve vezetője Albertné Balogh Márta kiemeli a viszonylag hamar érkező sikerélményt, amit a gyerekek akár fél év alatt szerezhetnek: ennyi idő elég, hogy komplex darabokat is elsajátítsanak. A 11 fős zenekarokban mindenki négy harangért felel, ezek helyét és idejét kell megtanulniuk az adott darabban.
A közösségi élmény, kottaolvasás készsége és a könnyű zenélés teheti vonzóvá az együttest, és a “világjáró veszprémiekhez” való csatlakozás.
Az elmúlt tizenöt évben a Harangegyüttes muzsikált a horvát és a görög tengerparton, Svájc fővárosában, Kárpátalján Beregszászon, valamint Rómában. Többször adtak elő Krakkóban, játszottak Burgenlandban, koncertet adtak a Mátyás templomban és a Tihanyi apátságban is. Maga az együttes a finn testvérváros Rovaniemi veszprémi szereplése nyomán alakult. Speciális harangjaik is kalandos utazással jutottak Veszprémbe: 2007-ben az akkor hazatérő katonai attasé hozta el bőröndjeiben a 37 harangot az Egyesült Államokból.
Május utolsó napján lép fel Veszprém egyik legprofibb gyermekkórusa, a Simonyi Kicsinyek Kórusa: őket május 31-én, 16 órától hallhatja a közönség. Karnagyuk, Baráth Péterné rutinszerűen köti le 65(!) gyerek figyelmét, mi több, bírja őket éneklésre az évről évre megújuló kórusban. “Tercsi néni”, ahogy a gyerekek hívják, nem retten meg a nagy létszámtól, sőt, 22 év után valóban szert tett a kreativitásnak is megágyazó rutinra. “Maga az éneklés motiválja őket” vallja, illetve “szerencsére vannak olyan szerzők, akiket a kicsik kimondottan szeretnek, nagyon kedvelünk például Kocsár Miklós műveket énekelni, bicíniumokat, Kodályt, Bárdost és Szőnyi Erzsébetet.” A kóruséneklés alapjaitól, egyszerű kánonokkal kezdi az oktatást, de a kicsinyek pár év alatt igazi nagy fellépésekig is eljutnak: a Simonyi Kicsinyek Kórusa énekelt már a Veszprémi Petőfi Színház és a Hangvilla színpadán, a Ghymes együttes produkcióiban és országos kórustalálkozókon is. Baráth Péterné is jól ismeri a fellépések motiváló erejét, az ezzel járó izgulást, de a valódi értéket a kórustalálkozók tapasztalata adja: “a gyerekek nagyon sokféle emberrel találkozhatnak, kicsi óvodások jönnek hozzánk, felnőtt kórusokat hallanak énekelni, ezek újabb és újabb kapcsolódási pontok a zenéhez.
„Tudják értően és kritikusan hallgatni a többieket, de mindig elfogadóak, hiszen tudják, milyen munka van akár egy kétszólamú dal megszólaltatása mögött is”.
A karnagy kiemeli a kórusok fejlesztő szerepét: “természetesen egyéni képességeket is fejleszt, de leginkább a szociális készségeket: egy kisgyerek is tudja, hogy bármilyen szép a hangja, a kétszólamú mű csak akkor fog megszólalni, ha összedolgoznak a többiekkel, és egymásra figyelnek.
Akkor szólal meg szépen egy mű, ha egymást támogatjuk.
A kórusban éneklés figyelmessé, tapintatossá, segítőkésszé teszi a gyerekeket. Javítja a koncentrációs készséget, más tanulási készségeket is fejleszt, a zenei írás-olvasás gyakorlatilag kódfejtés.”
Füredi vendégszereplői is vannak a sorozatnak: a Balatonfüredi Református Általános Iskola kiskórusa június 13-án, 16 órától felszabadult öröméneklésre készül a Kokó Cukrászdában a Balatonfüreden rendezett Kodály Hangversenyre való készülés fáradalmai után. Bíró Bernadett, aki egy 17 fős kiskórust és 26 fős nagykórust visz az iskolában, a szakkör örömteli részére helyezi a hangsúlyt:
“Az énekléssel teljesen fel tudnak szabadulni a stresszes állapotból.”
Még a tanórákat követő próbákon is, ami – főleg a kicsiknek – önmagában megterhelő. A munka természetesen a gyerekek korához igazodik: “Az alsó tagozatos gyermekek rövidebb próbákon vesznek részt, mint a felső tagozatos kórustagok.” A füredi karnagy is kiemeli a kórus közösségteremtő erejét és hosszútávú pozitív hatásait.
“Megfigyelhető az évek során, hogy aki kórustag, vidámabb, edzettebb és sikeresebb lesz. A nehézségekkel is könnyebben tudnak megbirkózni, hozzá vannak szokva a szereplésekhez.”
A sorozat ötletgazdái Varga Áron és Lukács Elek, a Veszprémi Liszt Ferenc Kórustársaság Búzavirág Gyermekkarának vezetői. Ők június 16-án pénteken, 17 órától mutatják meg, mennyire hangolódtak össze az elmúlt hónapokban. A fiatal kórus tavaly ősz óta létezik, de már összetartó közösségként funkcionál, ahol a gyerekek a pénteki próbák ellenére is lelkesen énekelnek hétről hétre. A Veszprémi Liszt Ferenc Kórustársaság gyerektagozata a “felnőttkórus” gyerekeiből, ismerősök, barátok köréből verbuválódott, ami pont épp elég volt az induláshoz és a hamar kialakuló közösséghez. Ezt példázza Botond, a 17 éves fiú esete, aki több szempontból is kilógna (kora, mutáló hangja és enyhe autizmusa okán), de a kórus egyik oszlopos tagjává vált, pár hónap alatt.
Áron szerint a gyerekeken már most látszik, hogy a kórus a “közös ügyük”: a késői időpont ellenére felvillanyozva érkeznek próbára, és nehezen indulnak el aztán hazafelé.
Lukács Elek hangsúlyozza, ennyi idő alatt ez is siker, a kórus első egy évében egy éneklő közösség megteremtésére törekednek, szigorú elvárások nélkül. Hogyan lehet ilyen rövid idő alatt ezt elérni? A zene varázsán túl vannak hasznos szakmai trükkök. A legegyszerűbb talán, hogy hagyják a gyerekeket gyereknek lenni: a próba első 10 percében rohangálnak, “rosszalkodnak”, kieresztik a gőzt. Áron hangsúlyozza, hogy a gyerekek önjáróak, feltalálják magukat, ha hagyjuk nekik – így könnyebb eltalálni az éneklés örömteli valóságához. Fontos segítség a kórusmunkában a “harmadik karnagy”, Kálmán Zsófia pedagógiai asszisztens jelenléte, aki külön figyelemmel kíséri és segíti a gyerekeket, és Áronék megemlítik a harmadik, “láthatatlan” tényezőt, a szülők által biztosított logisztikai háttérmunkát. Egy gyermekkórus mögött ott van megannyi család, akik átszervezik a hétköznapjaikat és a hétvégéiket, cserébe boldogan éneklő, közösséghez tartozó gyermekeket kapnak.
A Csermák Antal Zeneiskolát, Veszprém legnagyobb múltú zeneoktatási intézményét a Veszprémi Kisfúvósok képviselik szeptemberben, őket Tombor Bea, az iskola vezető-helyettese mutatja be. Gondolkodás nélkül vállalták a részvételt a Cukik a Cukiban sorozaton, mégpedig a fiatal fúvósokkal, akik csak három éve zenélnek együtt, de Tóth-Hraska Anna vezetésével már megcsillanthatják tudásukat (és hangszereiket) a cukrászda teraszán.
“Fontos, hogy a veszprémiek lássák, hogy itt van a városban egy több, mint 900 fős zeneiskola, és hogy a hangszeres oktatáson túl, micsoda közösségteremtő munka folyik benne ” ‒ így Bea.
Maga is zenetanár, zenélő gyerekek anyukája, egykori kórustag, így többszörösen rálát a zenélés előnyeire: “A Cukik a Cukiban remek lehetőség, hogy megmutassuk a zenélés közösségformáló erejét. Itt nem az egyéni teljesítmények a fontosak, hanem ez a fantasztikus élmény, amit egy zenekarban kaphatnak a diákok. Sikerélményt, barátságokat, kultúrát kapnak, türelmet és egymásra figyelést tanulhatnak, megtanulják értékelni a zeneművek mögötti munkát. Voltaképp a jövő koncertközösségét neveljük ki.” A zeneiskola működésének távlatából egyértelmű, hogy ezek a korai élmények felnőttkorban is elkísérnek:
“Aki egyszer bekerül, és megérzi ennek az ízét, annak ez egy életre meghatározó marad”.
A Cukik a Cukiban Bea szerint ideális megjelenési lehetőség a zeneiskola számára is, felépítése illeszkedik a fellépő gyerekek és a közönség igényeihez is, egy könnyen befogadható, színes programsorozat, ami a készülés izgalmával tölti meg a 6 együttes – kórus mindennapjait, és motivációnak sem utolsó.
Veszprém zenei életének szintén állandó szereplője a VVV Vokál, azaz a Veszprém Város Vegyeskara és a Csermák Antal Zeneiskola közös fenntartásában működő ifjúsági kórus. Vezetője Erdélyi Ágnes, a helyi kórusélet egyik mozgatórugója, nagy rálátással bír a Veszprémben, és egész Európában zajló kulturális folyamatokra. Kiemeli a gyermekkori zenei nevelés fontosságát, amit az EKF keretében a Hangjáték is igyekszik megvalósítani, és amit a Cukik a Cukiban, a maga elbűvölő módján szintén képvisel. A polgármester Porga Gyula szavait idézi: “a zene megtartó és bátorító erőt ad gondterhelt mindennapjainkban.”
Az éneklésnek közösségteremtő és akusztikus ereje is van: dúsan zeng. Többen több szólamot megszólaltathatunk, amire egyedül senki nem képes!
Ágnessel és a Vokállal – már 20 éve – sok helyen lehet találkozni, nyári strand-koncerteken vagy “kávéházi jazz-vokálozás” alkalmával, ahonnan az együttes a nevét is kapta. Az elhivatott karnagy reméli, a veszprémi kulturális élet vezetői, a szülők és pedagógusok segítenek megőrizni a város pezsgő zenei életét, ami által nem csak a gyermek, de az egész közösség is gazdagodik.
