A Hangjáték a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros zenei fejlesztési programja.

Beszél Ön afrikaiul?

Megérthetjük mi, mit mond egy afrikai beszélő dob, átvesszük-e egy grúz bordal vagy inuit bölcsődal rezgését? Mennyire egyetemes a zene, és mi bizonyítható ebből tudományosan?

A tény, hogy a zene minden általunk ismert emberi kultúra fontos része, önmagában bizonyító értékű. Sokan feltételezik, hogy a zene és ének szorosan összefügg az ember evolúciójával.[1] Mennyire átjárhatóak a kultúrák közötti különbségek a zene segítségével? Egy több neves kutató által jegyzett, Science lapban publikált tanulmány rávilágít azokra a mintákra, amelyekkel már tudományosan is állítható: a zene univerzális nyelv[2].

Több mint egy évszázados, 315 különböző kultúrából származó zenei gyűjtés alapján állapították meg, hogy a dalok alapjául szolgáló struktúrák és dallamos elemek világszerte hasonlítanak egymásra. A dalok akusztikus tulajdonságai alapján ugyanis könnyen megjósolható azok társadalmi kontextusa.

Mindenki bölcsődala

Az alkalmazott módszertan[1] képet ad a zene valóban univerzális tulajdonságairól, és azokról a társadalmi (viselkedési) kontextusokról, amelyek alapján a dallamok beazonosíthatóak. A kutatók a csecsemőgondozás, a gyógyítás, és a szerelem kontextusát különböztették meg többek között. Ezekre mind igaz, hogy univerzálisan felismerhetőek a dalok az akusztikai jellemzői alapján (dallam, ritmika, hangsúly, tempó, hangmagasság), azaz az adott kultúrán kívülről jött hallgató is be tudja azonosítani őket.

“A zenei kifejezések abban különböznek egymástól, hogy melyik akusztikai jellemzőt használják, és hogy melyik érzelmeket vonják be – mondta Manvir Singh, a Harvard Egyetem evolúciós biológusa, a kutatás egyik vezetője  –  és mindegyik, a hangokhoz társított pszichológiai válasz valószínűleg egy nagy, kultúrákon átívelő „közös készletből” származik.

Nyelv feletti nyelv

Ez a közös készlet  az evolúció során alakulhatott ki – állítják a kutatók, akik a zenét mint ősi nyelvet vizsgálták. Akkor léphetett be a zene az emberi történelembe, amikor különösen fontossá vált a csoporton belüli együttműködés, illetve megnőtt a csoportok létszáma. Így indokolható a csoportos ének és tánc biológiai jutalma: a megemelkedett oxitocin és endorfin szint vérünkben. A közös zenélés növeli az empátiát, csökkenti az agressziót, kiegyensúlyozottabbá tesz – ahogy több zenei program résztvevőjén megfigyelték[1]. Végül, a zene a más kultúrák megértését is elősegítheti, azaz nemcsak saját csoportunkon belül, hanem azon kívül is növeli az empátiát[2]. Összegezve a tudományos eredményeket, amelyet remélhetőleg személyes zenei élmények is alátámasztanak, a zene esszenciálisan emberi kifejezésforma, ami közös bennünk, és képes arra, hogy még közelebb hozzon egymáshoz

A Hangjáték foglalkozásain a magyar és más kultúrák zenéihez, és más emberekhez is közelebb kerülhetsz: Navratil Andival népdal délutánjain, a Karibi énekkörön, Franczia Dani a közel-keleti és roma ritmusokkal ismertet meg.

Források:

[1] https://www.themusiclab.org/

[1] A zenélő majom.pdf (mtak.hu)

[2] https://www.science.org/doi/10.1126/science.aax0868 és https://mehr.cz/pdf/2019_MehrEtAl_Science.pdf

OSZD MEG ISMERŐSEIDDEL:

Facebook
Twitter
WhatsApp
Email