Agyunknak nincs külön “zeneközpontja”: a zene létrehozását és feldolgozását több terület végzi egyszerre. Nem csoda, hogy a zenélés olyan, mint egy jó kis agymasszázs, ami egyszerre ellazít és felfrissít.
A zenei impulzusok feldolgozása kiterjedt agyi régiókat aktivizáló, a két féltekét harmonizáló, szintetizáló összmunka, amely a féltekéken belül is erőteljes kooperációs tevékenységeket igényel. Ez a videó röviden összefoglalja, hogyan hat a zenélés az agyra, miből fakad az úgynevezett agyi “tűzijáték”.
Ahogy a sportokra, a zenélésre is igaz, hogy aki korán kezdi, komolyabb eredményeket érhet el, már ha ez a cél. Ez magyarázza, hogy a zenészek agyának “beszédközpont” nevű területe fejlettebb, ahogy a két féltekét összekötő kérgestest (corpus callosum) is. A beszédközpont dolgozza fel a zenei hangokat és a nyelvet, a zenészek valószínűleg ezért is teljesítenek jobban a memóriafeladatokban, ezért ügyesebbek érzelmeik verbális kifejezésében. Ezzel magyarázható az is, hogy az olyan betegeknél, akiknél agyi sérülés következtében korlátozik a beszédkészség, csodás eredményeket érhetnek el zeneterápiával. Sok esetben a beszédtől függetlenül megmarad az éneklés képessége, ami viszahat beszédkészségre, újra aktivizálhatja a felelős agyi régiót.
No stress, happiness
A fejlesztő, stimuláló hatás mellett említést érdemel a zenélés, mint természetes stresszoldó és szorongáscsökkentő. Mi sem példázza ezt jobban, mint a “bölcsődal-effektus”: ahogy a babák rögtön megnyugodnak, jó esetben még el is alszanak az anyuka hangjára. Egy kísérlet során a kortizol nevű stresszhormon koncentrációjának mérésével követték nyomon a babák distressz szintjét, mely a kellemetlen érzelmi állapotot és feszültséget jelzi: miután az anyák énekeltek nekik, ez a szint gyorsan normalizálódott. A zene nyugtató hatása persze minden korosztálynál érvényesül, gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt, használják például idősek alvásminőség-javítására, a szorongás enyhítésére és depresszió kezelésére is.
A kedvező terapikus hatások hátterében jól dokumentált biológiai folyamatok állnak. A szakirodalom sokat foglalkozott a zene gyógyító hatásaival, konkrétabban olyan boldogsághormonok termelődésével, mint a dopamin, endorfin és oxitocin. Míg ezek a folyamatok részben zenehallgatás közben is zajlanak, aktív zenélés által jobban kiaknázhatjuk a jótékony hatásokat.
Több tudományos terület: neurológia, pszichológia, terapikus gyakorlat és a társadalomtudományok eredményei igazolják a hagyományainkban őrzött tudást: a zenélés jót tesz az embereknek. Tudjuk, hogy pozitív hatással van a társas kapcsolatokra, fejleszti az empátiát, és a társkeresésben is van szerepe. Az iskolába kerülő gyerekekben a közösségbe tartozás tudata a közös játékok és énekek során alakul ki – ezek a tevékenységek segítenek közelséget teremteni akkor is, amikor a csoport tagjai eltérő környezetből jönnek. Idősebb korban a zenei tevékenységek az ún. pozitív öregedés folyamatához járulnak hozzá, segítenek nyitottnak és elfogadónak maradni az elkerülhetetlen életkori változásokkal szemben.
Forrás:
- A zene jótékony hatása az agyra (angolul): https://www.health.harvard.edu/blog/why-is-music-good-for-the-brain-2020100721062
- Oxitocin és vazopresszin termelődése zene hatására (angolul): https://healthcare.utah.edu/publicaffairs/news/archive/2012/06-13-2012_Hormones_Music_Human_Emotion.php
- Az agy különböző területei és zene kapcsolata (angolul): https://www.ucf.edu/pegasus/your-brain-on-music/
- UZSALYNÉ DR. PÉCSI RITA: AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA FEJLESZTÉSE ZENÉVEL http://disszertacio.uni-eszterhazy.hu/34/1/%C3%A9rtekez%C3%A9s%20magyar.pdf
- WHO áttekintő cikk a művészetek egészségre gyakorolt hatásáról (angolul): https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/329834/9789289054553-eng.pdf
