Hogyan fejleszti a zenélés a matematikai gondolkodást?
Rakjuk a gyermeket a hangfal elé, indítsuk el a Klasszikus Kedvencek első CDjét, és a gyerek év végén kitűnő lesz. A képlet nem ennyire egyszerű, de bizonyított, hogy a zenélés a matematikai gondolkodást is fejleszti, már ovis korban.
Matekzsenik egycsapásra
A híres kisérlet, ami lebutítva a “hallgass Mozart-ot, okos leszel” verzióban terjedt el Frances Rauscher, a csellóművészből lett kutató kísérlete. Kimutatta, hogy Mozart zenéjének hallgatása ideiglenesen stimulálja az egyetemi hallgatók tanulékonyságát, így értendő, hogy „okosabbak lesznek”. A média rögtön felkapta és leegyszerűsítette az eredményeket, ami ellen Rauscher több ízben is tiltakozott. Hangsúlyozta: valódi eredményeket csak átgondolt, hosszú távú pedagógiai erőfeszítésekkel érhetünk el.
Mikor, mennyit és hogyan?
Összegezve az eddigi tudományos eredményeket, az alábbi támpontokat érdemes szem előtt tartani a gyerekek zenei nevelésénél:
- Legjobb eredményeket azok a gyerekek érték el, akik már óvodás korban részesültek zenei nevelésben
- A zenei foglalkozások hosszabb távon éreztetik hatásukat, javasolt minimum két évig folytatni a zenélés valamilyen formáját
- A zene mozgással, ritmusjátékokkal összekötve még hatékonyabban fejleszt
Kiegyenlíti a hátrányokat
Rauscher egy másik kísérletében hátrányos helyzetű gyerekek fejlődését követték több, mint egy évig. Három hátrányos csoport vett részt egy kodályi alapokon szervezett programban: népi játék és énekes-mozgás, hangszerjáték és éneklés volt a foglalkozások része. Egy év után összevetették eredményeiket egy csak természettudományos képzést kapó hátrányos helyzetű csoporttal, és egy jól szituált, ezért külön képzésben nem részesülő kontrollcsoporttal. A zenélő gyerekek egy év alatt behozták lemaradásukat jólszituált társaikkal szemben, sőt a ritmushangszereket is használó csoport még le is körözte matematikában a kontrollcsoportot.
Zene és Matek
Hogy a ritmusnak mennyi köze van a számoláshoz, azt könnyű belátni, ezért is segíthetett olyan sokat a gyerekeknek a ritmushangszerekkel való foglalkozás a fenti kísérletben. Ugyanígy megvan a zenei megfelelője a matematikai gondolkodás alapjaként számon tartott három képességnek:
- Számlálás – ritmus
- Számok közelítő nagysága (mérés) – magas és mély hangok, gyors és lassú tempó
- Geometriai tulajdonságok és kapcsolatok – hangmintázatok, kottakép
Külön kiemelhető a zenélés jótékony hatása a térbeli tájékozódásra, illetve az alapvető fontosságú térbeli-időbeli gondolkodásra (spatial-temporal reasoning) – a Mozart-hatás is ez utóbbit dokumentálta. A térbeli-időbeli gondolkodás a geometrián kívül sok más természettudományos területhez is alapot ad, ezért is éri meg kora gyerekkorban készség szintre fejleszteni. Hasonló alapon segít a zenélés (és táncolás!) sokat a nehezebben tájékozódó időseknek, az Alzheimer-kórral élőknek is. De vissza a korai évekhez és a tanuláshoz: a témának mára jelentős irodalma van, és joggal gondolhatjuk, hogy Kodály Zoltán és Kokas Klára országában evidencia a korai zenei fejlesztés. A Hangjáték program keretein belül Paár Julcsi foglalkozásai, a Zeneovi és az Ukulele, tanulj vele! foglalkozások szólnak a legfiatalabb korosztálynak.
Forrás:
- Gévayné Janurik Márta: A zenei hallási képességek fejlődése és összefüggése néhány alapkészséggel 4-8 éves kor között
- A matematikai gondolkodásról(angolul): Mathematics through problem solving
- A zenélés és mozgás fejlesztő hatásairól (angolul): Impact of Music and Movement..
- Tanulmány az esztétikai nevelésről
