A Hangjáték a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros zenei fejlesztési programja.

A szívtől az izomig: ezért járj kórusba

Ha zenélésről van szó, a gitár és a dob mellett hajlamosak vagyunk elfeledkezni a legkézenfekvőbb és legkifejezőbb hangszerről: az énekhangról. Pedig az éneklés pozitív hatásai tagadhatatlanok: legyen szó felmosás közbeni dalolásról, autóban vagy kádban éneklésről, egy végigénekelt koncertről. Közösségben ezek az előnyök megsokszorozódnak, azaz a kóruséneklés egészen új minőséggel gazdagíthatja bárki életét.

Ezt bizonyítja egy 2001-es tanulmány is, ahol a válaszadók 93%-a vallotta, hogy a közösségi éneklés miatt pozitívan változott meg a hangulata, másodlagos hatásként pedig a stressz szintje is csökkent! Ezek után ki ne akarna rögtön beiratkozni mondjuk Navratil Andrea népdaléneklésére vagy Tóth Árpi Pop-up Choirjára?

Egy másik, hazai vizsgálódás azt is kimutatta, hogy kórusban éneklők pozitív közösségi interakciókat, bizalmat és egyenlőséget tapasztaltak a csoportban. Ahol pedig különböző életkorú emberek énekeltek együtt, ott még ennél is több pozitívumot tapasztaltak: az idősebbek szinte megfiatalodnak, a fiatalok pedig bölcsebbek lesznek a közös énekléstől. 

De ne feledkezzünk el a személyiségfejlesztő hatásról sem: a többéves közös kóruséneklés következtében a résztvevők saját bevallásuk szerint nyitottabbak és elfogadóbbak lettek. Ezek a tulajdonságok a kóruson kívüli életben is hasznosak!

Szobabicikli helyett dalolás

De ne csak a lélekre gondoljunk, amikor éneklésről beszélünk! Ha jobban működő tüdőt, feszesebb állóképességet és nagy mosolyt szeretnénk, a kórus hosszú távon ebben is segíthet. Ilyenkor a testünk jóval több izma végez aktív munkát, mint azt gondolnánk, miközben a szív és az érrendszer is bekapcsolódik a munkába. A dal karbantart!

Forrás: 

Fodor Adrienne: A kóruséneklés és az egészségi állapot kapcsolata

Buzás Zsuzsa, & Maródi Ágnes: A kóruséneklés lehetséges transzferhatásainak vizsgálata (2015) In Tóth Zoltán (szerk.), Új kutatások a neveléstudományokban 2014 (pp. 68-78). Budapest: MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság.

OSZD MEG ISMERŐSEIDDEL:

Facebook
Twitter
WhatsApp
Email